Bazi nagy összefoglaló az elmúlt hetekről

Welcome back!

Régóta érett már ez a blogbejegyzés, sajnálom, hogy nem tudtam előbb megírni. Sok idő telt el az utolsó beszámoló óta, rövid látogatást tettem odahaza, hihetetlen élmény volt újra csirkepörköltet enni, barátokkal és a családdal találkozni, ELTE ÁJK partyn bulizni, de nagy szívfájdalmam, hogy a NaNa kimaradt márciusban, úgyhogy remélem az első vizsgák után közvetlenül meglátogatjuk együtt... :)
Március 18-án érkeztem vissza Helsinkibe Anitával, vagyis előbb Turkuban szállt le a gép iszonyatos hóvihar közepette (amíg Anita élete szerelmével volt elfoglalva a repülőgépen, addig én rendesen paráztam, hogy ne zuhanjunk le, mert ekkora hóvihart régen láttam s a gép is kilengett rendesen), éjfél körül már Szabcsa várt minket hatalmas táblával a pályaudvaron :-)

Hihetelen, hogy mennyire gyorsan vissza lehet szokni az otthoni körülményekhez (értsd: jó, finom, zsíros, fűszeres magyar kaja - 1 hét alatt 8 kg-ot híztam -, főznek rád, nincs hó, melegebb az idő, stb). 2-3 nap alatt ismét visszaszoktam, de ekkor már Anitától búcsúznunk is kellett, hétfőn repült vissza Budapestre. A hét eseménytelenül telt, elkezdődött egy új kurzus, aminek a végén nem lesz vizsga, csak egy beadandó (yeah!), a tanár kb. pedig az itteni Földi :P Nem is voltam bulizni, valahogy semmi sem tudta pótolni a gólyatábor és az egyetemi buli otthoni hangulatát. Március 30-án elérkezett az újabb vizsga, amit túlparáztam, mert semmi extra nem volt, a 3 beadandónkon ment végig a tanár, belejavítgatott, kérdéseket tett fel és azt kellett (volna) kifejteni - hozzáteszem, volt olyan kérdése, hogy magyarul se tudtam válaszolni, úgyhogy volt amikor csak mosolyogtam rá (inkább kevesebb, mint több sikerrel, de meglett)! ;)

Ribancok Helsinkben

Bolondok napján megérkezett Viki, Tomi és Bence Helsinkibe. Mindegyik nap megért volna egy külön-külön blogbejegyzést, legyen elég annyi, hogy kibuliztuk és kiőrültködtük magunkat :) Régen ízleltem meg a messze földön híres Pecznyik féle mézespálinkát, de a lakótársak is vérszemet kaptak megízlelve azt :) Talán 2 negatívum volt, az egyik, hogy nem volt nyitva a menza (nem tudtunk olcsón finomat enni) és az üzletek többsége (a finnek minden alkalmat megragadnak, hogy ne dolgozzanak és mindent megünnepelnek, tehát nagypéntektől húsvét hétfőig kb. semmi sem volt nyitva), a másik, hogy Tallinnba nem tudtunk eljutni, mert egész Helsinki megindult a szomszédos országba (most ez kevésbé lesz patetikus, de valószínűnek tartom, hogy vedelni, tekintve hogy iszonyatosan olcsó odaát az alkohol). Ezt leszámítva viszont őrületeset partyztunk (Helsinki viszonylatban persze)! A hétfő esti buli különösen jól sikerült, amikor Vikivel hazaérve kinn találtuk a konyhában a két lakótársamat... Úgy volt, amikor elindultunk, hogy Richard és Enda később csatlakozik hozzánk, de ehelyett minősíthetetlenre itták magukat :P Hazaérve elkezdődött az eddig legextrémebb afterparty, amiben valaha részem volt kinn, hajnali 5-ig nyomtuk, elpusztítottuk a maradék piát, Ádám Viki az asztalon táncolt, stb :D

M***-s nagykövetség 2.0

Betartom maximálisan a kampánycsendet, ezért a csillagok... Április 4-én elmentünk választani (mellékesen húsvét vasárnap, tehát nem éppen megfelelő idő a külképviseleti szavazásra + felszabadításunk, felszabadulásunk napja a náci uralom alól, majd a szovjet "átmeneti" itt tartózkodás kezdete) a gyönyörű kb. panel elemekre hasonlító "nagykövetségre". Tekintve, hogy második választásom volt (hiába, nem vagyok már mai gyerek), van összehasonlítási alapom. Mindenképpen nagy élmény volt külföldön voksolni, de semmi extra különbség az otthonihoz képest, annyi, hogy a szavazatot kötelező belerakni egy borítékba (otthon ez csak opció), majd ezután a fehér borítékot és egy lapot (ami hitelesíti, hogy az szavaztam) beleraknak egy nagyobb barna borítékba, amit alá kell írni szintén. Ami nem tetszett (és ez elsősorban nem az ott levő szavazatszámláló biztosok, hanem a szabályozás problémája), hogy nem lehetett fotózni - mindenképpen szerettem volna egy képet, ahogy bedobom az urnába, de nem lehetett... más dolog, hogy másokkal kicsit ellenszenvesek voltak a jelenlevő tisztviselők... (mindegy, biztos M***-sek)

4 hét múlva megyek haza

Több opció közül választhattam, végül amelett döntöttem, hogy május 10-én Helsinkiből megyek haza (így drágább, de nem akarok Turkuba utazni, csak szép "nyugodtan" hazamenni). A téli szemeszter végét is jelzi lassan, hogy ma már 14 fok volt... HIHETETLEN! Alig bírtam elviselni kabátban... persze a hó 99%-a már elolvadt (meg is vitattuk a többiekkel, hogy sokkal jobban tetszett nekünk a "régi", havas Helsinki, mint ez a szürkés betondzsungel). 4 hét van mindössze az ERASMUSból... ezalatt írnom kell még két 5-10 oldalas beadandót, egy kb. 20 oldalas évfolyamdolgozatot, és fel kellene készülni a pénzügy szigorlatra úgy, hogy közben még kiélvezem a maradék napokat. Gyorsan el fog repülni ez a maradék idő...

Kampánycsend előtt...

"Nothing can stand in the way of the power of millions of voices calling for change..." (Barack Obama)



Vasárnap végre eljön az igazság pillanata!
ITT AZ IDŐ MAGYARORSZÁG, ITT AZ IDŐ MAGYAROK ;)