Amíg nem hallottam a légiutaskísérőt magyarul beszélni, amíg nem mondták be hogy megérkeztünk Budapest - Ferihegyre, amíg nem szippantottam bele a jó kis szmogos pesti levegőbe, amíg nem láttam meg a szülőket a repülőtéren, s hazaérve Paksra nem kóstoltam meg a jó kis marhapörköltet nokedlivel, amíg nem fogtam a kezembe 2 hónap után távirányítót és néztem tévét, amíg nem aludtam újra a kis ágyamban...
...nem gondoltam volna, hogy ennyire hiányzott az OTTHON! :)
Holnap irány Budapest! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése