Lapland

Sziasztok!

Épségben visszaértünk Helsinkibe a hétfő hajnali órákban. Szerencsétlenségünkre már aznap megkezdődött az egyetemi tanítás, ami tegnap ugyanilyen intenzitással folytatódott, úgyhogy elnézést, amiért eddig nem osztottam meg veletek a lappföldi élményeket, de muszáj volt kipihenni az utazás fáradalmait. A lappföldi kirándulás 7 napos volt, 2010. január 25-én este indultunk és 31-én reggel fél5re értünk vissza. A képekről röviden: nagy része Szabcsánál van, mert a kamerám -5 fok alatt felmondta gyakran a szolgálatot :P:) Készült videó is a spanyolok által, hamarosan YouTube-on lesz! A képeket megpróbálom összegyűjteni és valahova netre feltölteni!

1200 km-re voltunk Helsinkitől,
s 300 km-rel feljebb az Északi Sarkkörnél! :)



1. nap: Elhagytuk Helsinkit!

Este szakadó hóesésben hagytuk el a finn fővárost, s kényelmesen elhelyezkedtünk a buszon (volt elég hely úgy mindenkinek, hogy egy kettes ülésbe egy ember üljön), s bár maga a busz szuper volt, ezek a finnek valahogy nem szeretnek fűteni... 3 óránként megálltunk, de amikor bekapcsolta a sofőr akkor is lefagyott a lábunk, így aludni nem tudtunk annyira...

2. nap: Welcome to Lapland!

Egészen mozgalmas nap volt, megérkeztünk Rovaniemi-be (Lappföld "fővárosa"), ahol megtekintettük az Arktikumot (díjnyertes múzeum, amely bemutatja a sarkköri élővilágot, az emberek életét, történelmét, stb). Ezt követően a szobabeosztásunknak megfelelően két csoportot alkotva elindultunk a Lidl-be és az AlkoShop-ba bevásárolni. Bátran állíthatom, hogy iszonyatosan nagy szerencsénk volt, hogy a spanyolokhoz kerültünk, ennél jobb, őrültebb, kedvesebb csapattal régen találkoztam!!! elhatároztuk, hogy minden nap közösen főzünk, ezzel csökkentve a költségeket, s igazán bevállt az ötlet. A vásárlást követően tovább indultunk az alig pár km-re levő északi sarkkörre a Télapóhoz :P A "Santa Claus Village" eszméletlen jó volt :) nagy volt a hó, meg az egész feeling, hogy most tényleg itt vagyunk az északi sarkkörön a mikulásnál :) leírhatatlan élmény volt. Természetesen készítettünk fotót is a Télapóval, ezt valamikor felszkennelem az egyetemen és megosztom veletek. Az este folyamán megérkeztünk az Inari-tótól (Finnország legnagyobb tava) 20-25 percre levő Vasatokka nevű üdülőtelepre, ahol elfoglaltuk a faházakat, s belevetettük magunkat az esti szórakozásunkba a szaunázásba és az 50 méterre levő befagyott tóban található lékben történő lehűtésbe.

Arktikum 1.0



Arktikum 2.0



Arktikum 3.0



Rovainemi hídja



"Manók" télapófalván:



Santa Claus Village és az északi sarkkör:



A télapó főhadiszállása:



Santa Claus Village este:



Az első közös vacsihoz készülődve:



3. nap: Survival Course (avagy hogyan rémítsünk halálra 3 spanyol fiút)!

Kissé nehezen keltünk fel, reggel 8-kor már elkezdődött a túlélő túra. Bár csak -5 fok volt, az északi sarkköri erős szél miatt a vezetőink is mondták, hogy az emberi szervezet -30 foknak érzékeli (kegyetlen volt). Egy rövid bevezető előadás után (mit fogunk csinálni, hogyan éljük túl, elméleti alapok) kimentünk az erdőbe egy jóval kisebb befagyott tóhoz. Iszonyatosan jó programok voltak: léket vágni a jégben, s pecabottal halászni (kicsit olyan érzésem volt - igaz, kunyhó nélkül - mint a Szomszéd nője mindig zöldebb című filmben amikor a jégen horgásznak), építettünk Quinzhee-t (igloo-hoz hasonló, lényege, hogy összelapátoljuk a havat egy óriási, kétméteres kupacba, várjuk, hogy megfagyjon, majd kiássuk a belsejét, s kész is van). Az erdőben ebédeltünk tűzrakó helynél, s ezt követően indult a GPS kaland, amikor az erdő különböző részein elrejtett dobozokat kellett GPS és iránytű, térkép segítségével megtalálni, a bennük levő kérdésekre válaszolni. A program 4 körül véget ért, s igazán megfáradva kezdtünk el pingpongozni, ami ezután a szokásos (kirándulások utáni, szaunázás előtti) programunkká vállt. Este kezdett lehűlni a levegő, de még mindig nem volt elég hideg és felhőtlen az idő, hogy láthassuk a sarki fényt...

A GPS túra előtt:



Túlélőtúra közbeni pihenés:



Jégen horgászás:



Készül a nagy mű:



...de az este itt nem ért véget, ugyanis a 3 jómadár Carlos, Carlos és Sergio elhatározták, hogy a délután elkészített Quinzhee-ben fognak aludni (kértek rénszarvasbőrt, stb), s elindultak az éjszakába. Elhatároztuk, hogy csak meg kellene tréfálni őket, külön terv készült, hogy ki fog kamerázni ki csörömpöl üveggel ki ad fémes hangot lábassal, stb...

...itt történt meg az a szomorú dolog, hogy a kanapén azzal a szöveggel, hogy 5 percet pihenek elaludtam, s kiamaradtam a mókából, tehát innentől csak elmesélések alapján tudom közvetíteni a sztorit!

A többiek kimentek, s olyannyira jól sikerült az egész, hogy a spanyolok azt hitték, hogy valaki meg akarja őket ölni! Annyira féltek, hogy amikor kinéztek a Quinzhee bejáratán, s meglátták Leticiát (a spanyol lányt), azt hitték, hogy ő a gyilkos. Erre elkezdtek rohanni vissza Vasatokkába, úgy, hogy mindent hátrahagytak, Carlos egy cipőben futott vissza az erdőben (a párját otthagyta), s közben felhívták a rendőrséget, hogy valaki üldözi őket, meg akarják ölni mindannyiukat, majd miután közölték, hogy hol vannak, a rendőrség egyszerű "nem"-mel elintézte a dolgot, sorsukra hagyva őket :D Egyikünk se gondolta volna, hogy ennyire be lehet szaratni 3 fiatalt :D (ha kimegy az erdőbe, mit vár?!) Na mind1, eszméletlen jó volt a sztorit hallgatni is :P

4. nap: édes semmittevés és az esti meglepetés...

A többiek elindultak kora reggel Norvégiába, hogy jó pár óra buszozás után fürödhessenek a Jeges-tengerben, azonban úgy gondoltuk Szabcsával és Justinával, hogy nem éri meg ennyit utazni, így inkább kipihentük magunkat. Felkelés után rendet raktunk, takarítottunk, megnéztük a környéket, fotókat készítettünk, s a többiek délután már vissza is értek (végül igazat adva nekünk). Lassan elkészült az ebéd, pingpong, szaunázás :) A szauna közben azonban felfedeztünk valamit az égen, s a hír egy másodperc alatt szétterjedt, így egy szál törülközőben kirohantunk a szauna elé, hogy megcsodáljuk a sarki fényt (felhőtlen idő volt és -28 fok). A képek sajnos nem sikerültek jól, de egy Anna nevű csaj professzionális gépével elég jó képeket csinált, majd a héten elkérem tőle s felrakom a blogba! :) Gyönyörű volt :P

A szauna és a tóban levő lyuk:



Ezt törtük fel esténként:



-26 fok:



5. nap: XC-skiing és a rénszarvasok

A reggeli ébredés után kipróbáltuk a XC-skiinget, ami hasonló a síeléshez, csak itt sík terepen kell menni... hááát :P mondjuk úgy, hogy Szabcsával azok közé tartoztunk, akiknek nem nyerte el a tetszését az, hogy sokadjára is akkorákat bukunk a hóban, hogy arra nincs szó, s így kénytelenek voltunk feladni a távot (én kb. 2/3-áig jutottam). A délután azonban több meglepetést tartogatott, ugyanis elmentünk egy rénszarvas farmra, ahol lehetőség nyílt az etetésükre s arra, hogy tegyünk egy kört rénszarvasszánnal :))) Este döbbentünk rá Szabcsával, hogy vége a vizsgaidőszaknak... gondolhatjátok, rendesen megünnepeltük :P

Rénszarvas:



Rénszarvas farm:



Rénszarvas szán:



Leticiával elvagyunk :D



Rénszarvas közelről:



6. nap: Saariselkä

Szombaton reggel elindultunk a másfél órányira fekvő Saariselkä településre, ahol lehetőség nyílt Husky safarira, majd ezt követően a helyi SPA-ban élményfürdőztünk órákon át :) A husky kutyák eszméletlen aranyosak, úgyhogy kedves apa és anya, remélem hogy pár éven belül ha elköltözünk családi házba, akkor ígérjétek meg, hogy az első kutyánk husky lesz :P A husky safari 25-25 perc volt kb, az első részében vezettem a husky szánt, a táv második felében utasként élveztem a dolgokat :P Este őrületesen nagy party volt, mindössze 2 órát aludtunk a visszaút előtt...

A csapat:



Husky safari:



Rénszarvas etetés Husky safari előtt:



Husky kutya :P



Husky safari 2.0



Az ÁJSZPOCOK megszületése -29 fokban, kb. -15 fokos vízben:



7. nap: Kemi hókastély és visszatérés Helsinkibe!

Reggel a takarítás után elindultunk hazafelé. Rovaniemiben megálltunk kis pihenőt tartva, meglátogattam az Európai Unió legészakibb McDonalds-át :P:) Majd lassan elindultunk Kemi városa felé, ahol szombaton nyílt meg a minden évben újraépülő óriási hópalota. Szintén leírhatatlan élmény volt, volt külön hókápolna, hóhotel szobákkal -5 fokban, hóétterem, hatalmas csúszda :P mindez hóból és jégből órási terepen :) visszaindulva szomorúan vettük tudomásul, hogy életünk egyik legszebb hete pár óra múlva véget ér...

Az EU legészakibb mekije:



Nászutas lakosztály Kemi hókastélyában:



Étterem (a képen a jégbár) a hókastélyban:



Étterem 2.0:



Otthagytuk a kéznyomunk...



! The Black Point !

Nem tudtam hova beilleszteni, ezért úgy gondoltam, hogy külön részt is megérdemel :) Volt a társaságban egy izraeli csaj, aki egyszerűen irgalmatlanul segghülye volt. Később kiderült, hogy 28 éves (!), 4 éve férjezett (!), bár csak 21-22-nek nézett ki (!)... mindez nem tompította azt, hogy mennyire mennyire de mennyire hülye... Történt ugyanis, hogy a 2. vagy 3. nap áthívtuk a másik házból az embereket (ahova ő is tartozott), s közös játékba kezdtünk, aminek a neve PimPamPum volt (Pim - tovább megy a kör, Pam - megfordul, Pum - egy ember kimarad és a következő tovább mondja azt hogy Pim, stb)... Nem hittük el, hogy amikor hozzá ért a sor, mindig elhibázta.... egy darabig próbáltuk magunkat türtőztetni Szabcsával, de miután sokadjára megtörtént a dolog, s Szabcsára nézve láttam, hogy alig bírja visszatartani a röhögését, egyszerűen kifakadtam... leborultam az asztalra és valami iszonyatos módon röhögő görcsöt kapva sírtam perceken át :D persze a spanyolok rögtön levágták a dolgot :P A Black Point elnevezés is tőlük jött: így nevezik azt a dolgot, helyet, ami sok balesetet okos Spanyolországban... Na mind1 :) egy élmény volt a csaj visszafelé is, amikor is megálltunk pihenni Helsinki felé, s nem találva a mosdót bejött a férfi wc-re...

Annyi minden kavarog még a fejembe, hogy mit kellene még leírni, de akkor nem maradna semmi a személyes beszélgetésekre :) Annyi biztos, hogy életem egyik legjobb hete volt, s a legeslegjobb mióta Finnországban vagyok (s sikerült feledtetnie azt, hogy mennyire hiányoztok)...

De ma este Helsinki szívében az Amarillo Clubban Lapland Afterpartyzunk! :P